A Harvard Business Review szerint a vezetői fékezés kórkép, ami megállítja az AI-stratégiákat. Szerintem a fék egy része nem betegség, hanem kompetencia: rendezetlen szervezetben az AI nem a hatékonyságot sokszorozza meg, hanem a rendetlenséget.
A cégek 88 százaléka már telepít mesterséges intelligenciát — és 86 százalékuk elismeri, hogy nincs rá felkészülve. A bevezetés nem a szoftveren bukik el. Négy összetevője van minden céges rendszernek, és csak az egyik a gép.
Nem a dolgozók szakadnak meg először az AI miatt, hanem a vezetők. Ez pedig többet magyaráz az AI-beruházások kudarcából, mint bármelyik modell, licenc vagy bevezetési terv.
Arról, hogyan alkalmazható a változásvezetés klasszikus 8 lépéses modellje ma, amikor az „eszköz" már nem egy ERP, hanem egy AI rendszer. A három csapda, ami mindig ugyanott bukik el, és a 8 lépés KKV-ra fordítva — konkrét kérdésekkel, nem elmélettel.
Van egy pont, ahol sok AI-projekt látszólag sikeres — pilot OK, adoptáció OK —, mégis csendben kifullad. Három mintát bontok ki saját tapasztalatból: a produktivitási illúziót, a törzsi tudás identitásvédelmét és a pilot-túltermelést.
Ricardo 1821-ben még azt hitte, a gépek jók mindenkinek. Aztán megváltoztatta a véleményét. A történelemből tanulni lehet.